Műcsarnok programok 2026 - Programajánló

Műcsarnok programok

Magyarországon a kortárs képzőművészet kánonformáló központja a 19. század vége óta folyamatosan működő Műcsarnok. Nemzeti intézmény, amelynek legfőbb hivatása a jelenkori magyar művészeti törekvések és a nemzetközi irányzatok legjavának bemutatása Budapesten. Meghatározó feladata a hazai képzőművészet nemzetközi pozicionálása is - külföldi kiállítások kezdeményezése és publikációk révén.

Program:

2026. április 25. 15:00 - 16:00

Péntek Orsolya képzőművész, író exkluzív tárlatvezetése René Burri Utópia című kiállításán

Exkluzív tárlatvezetés Péntek Orsolya képzőművész, íróval René Burri Utópia című kiállításán.

Péntek Orsolya nevéhez fűződik A magyar fotó című, a hazai fotótörténetet feldolgozó kötet (Látóhatár, 2018). Képzőművészeti alkotásai számos magángyűjteményben megtalálhatók. Több elismerésben részesült, Békés Pál-, Litera- és Szépíró-díjas alkotó.

A tárlatvezetés során személyes nézőpontból, izgalmas összefüggéseken keresztül mutatja be René Burri munkásságát és az Utópia kiállítás világát.

Jegyár: 3900 Ft

2026. április 26. 15:00 - 16:00

Pataki Gábor művészettörténész exkluzív tárlatvezetése Gyarmathy Tihamér kiállításán

Pataki Gábor művészettörténész az Európai Iskola és a magyarországi nonfiguratív művészet egyik legelismertebb szakértője. Ő írta az 1995-ban publikált, Gyarmathy Tihamér festőművészről szóló egyik meghatározó monográfiát, de rendezett a munkásságát bemutató kiállításokat is korábban a székesfehérvári István Király Múzeumban vagy a 2005-ben a Műcsarnokban. A modern magyar művészet teoretikusaként és történészeként segítette Gyarmathy Tihamér életművének feldolgozását és utóéletét.

jegyár: 3500 Ft

2026. május 8. 16:00 - 17:00

Fráter Erzsébet biológus tárlatvezetése Urbán Ádám: A botanikus kert titkos élete című kiállításán

Fráter Erzsébet biológus, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője, egyben a Növényrendszertani gyűjtemény kurátora, vagyis gyűjteménykezelő egy „élő múzeumban”, közel 13 ezer féle növény között. Sok titkot ismer, hisz nemcsak munkahelye, hanem otthona is ez a 200 éves történeti kastélykert. Ezért is örült annak, hogy Urbán Ádám egy másfajta optikával kutatja a titkokat. Olyan perspektívából tekint rá belülről “kívülnézetben” a Kertre, amit “lakói” ̶ azok, akik nap mint nap munkájukat végzik a növények között ̶̶ nem láthatnak. Szubjektív tárlatvezetésével ezt a nézelődőből vált bennfentes, kint-bent feszültséget firtatja.

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel

2026. május 16. 15:00 - 16:00

atai Mária exkluzív tárlatvezetése René Burri Utópia című kiállításán

Tatai Mária építész, koreográfus, szakíró tárlatvezetése során személyes nézőpontból, izgalmas összefüggéseken keresztül mutatja be René Burri munkásságát és az Utópia kiállítás világát.

A szivarozó Che Guevara portréiról mindenki által ismert René Burri a nagy példányszámú képes magazinok korszakában vérbeli fotóriporterként tudósított a 20. század második felének legjelentősebb eseményeiről. 1955-ben csatlakozott a Magnum Fotóügynökséghez, 1959-ben vált teljes jogú taggá. Hat évtizedes karrierje során bejárta Európát, a Közel-Keletet, Észak-, Közép- és Dél-Amerikát, Japánt, Kínát. Ott volt Berlinben a fal leomlásánál, fényképezett Pekingben a Tienanmen téri diáktüntetésen, megörökítette a háború pusztítását Bejrútban. Az Utópia című kiállítás azonban új szemmel tekint Burri sokrétű alkotói életművére, ezúttal a század jelentős átalakulásai a modern építészet formanyelvén is kifejezésre jutnak. Ilyen értelemben e válogatás az építészet előtti tisztelgésként is felfogható: Burri egyéni szemléletű művészi felvételeken örökítette meg a modernizmus számos jelképpé vált épületét, Le Corbusier Ronchamp-i kápolnájától Oscar Niemeyer Rio de Janeiróba és Brazíliavárosba tervezett minisztériumi épületeiig. Képsorozatainak – más lapok mellett – a Paris Match is kiemelt teret biztosított, ahol művészportréi is megjelentek; ezek közül a kiállításon a modern építészet világhírű alkotói kerülnek a fókuszba. A tárlat közel száz felvételén megismerhető René Burri egyéni, expresszív dokumentarizmusa, s az emberi alkotás és rombolás képei egyfajta keserédes tüneményként tudósítanak az elmúlt század metamorfózisáról.

Jegyár: 3900 Ft

Szakmai jegy: 2900 Ft

KIÁLLÍTÁSOK:

SÁR-ARANY | Csilléry Orsolya grafikusművész kiállítása

2026. február 13. - április 26.

Csilléry Orsolya művészetének legfontosabb jellemzői a képek míves megmunkálása, a különleges grafikai módszerek használata és a magyar művészeti és eszmei hagyományok ápolása. Munkáira hatással van a magyar pásztorművészet és népmesék hiedelemvilága, motívumkincse. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán és a velencei Scuola Internazionale di Grafica művészkönyv szakán végezte.
Kiállításunkban a fő hangsúlyt a Róma környéki és a Kárpát-medencei táj ihlette tájképekre helyezzük.
A tájképek mellett Csilléry könyvillusztrátori munkáiból is bemutatunk egy válogatást. Az alkalmazott munka szervesen illeszkedik az alkotó œuvre-jébe, mivel az illusztrált könyvek vállalásakor fontos szempont a művész önazonosságának megtartása.

Csilléry Orsolya az autonóm grafikai munkásság és az alkalmazott könyvillusztrálás mellett egy ma már nagyon ritka műfajjal, művészkönyv-tervezéssel is foglalkozik. Ezen könyvek esetében minden egyes folyamatot ő készít el, a tervezéstől a metszésen, a betűk szedésén át a nyomtatásig. A kiállításon két ilyen könyvet mutatunk be.

A képlettől a képig | A dataizmus művészete – Barabási Albert-László kiállítása

2026. március 6. - május 10.

A Műcsarnok új kiállítása bevezeti a látogatókat a dataizmus fogalmába, és megmutatja, hogyan hatja át mindennapjainkat, gyakorlatilag minden lépésünket. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László, a nemzetközileg elismert hálózatkutató áll, akinek kutatásai az adatokból kirajzolódó hálózatok működését vizsgálják.

Az utóbbi öt évben Barabási nagyszabású képzőművészeti, festői projektekbe fogott, maga köré egy egész műhelyt (Barabási Atelier) szervezett, és Budapesten három teljes nyáron át hozott létre egy sajátos festészeti projektfüzért, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta.

A kiállítás részletesen feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier kapcsolatát: hogyan kísérletezik Barabási a tudományos csoportmunka és az alkotóműhely működésének összehangolásával, kik dolgoznak vele az „art” és kik a „science” környezetben, és miként keverednek ezek a munkafolyamatok.

A kiállítótérben helyet kap az a 12 festőhenger, amelyet az Atelier tagjai három év alatt terveztek és fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeiként. A kiállítás továbbá bemutatja Barabási legfőbb festészeti inspirációját is, nagyapja örökségét, aki szobafestőként hagyományos festőhengerekkel dolgozott Erdélyben, és akinek munkája és technikája inspirálta az Atelier kortárs festészeti gyakorlatát. A hengerek áttekintést adnak a kiállításon bemutatott három ciklusról: Fake News, Banned Books, Numbers – mindegyik külön-külön valamilyen a kortárs kultrúrához kapcsolódó adathalmazt dolgoz fel, a dataizmus más-más aspektusát teszi láthatóvá.

A kiállítás bemutatja Barabási A képlet című bestsellerét is, amelyben a művészeti életben leírható hálózati kapcsolatok értékét és a karrierépítés stratégiáit elemzi. A tárlat különlegessége, hogy Barabási – „mint egy jó tudós, önmagán kísérletezve” – a könyvben leírt elveket saját művészeti karrierjére alkalmazza, és így válik egyszerre kutatóvá és alkotóvá.

Kurátor: Mucsi Emese

Urbán Ádám: A botanikus kert titkos élete | Fotók a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertből

2026. március 13. - május 10.

Munkahelyek és élőhelyek párhuzamos univerzumok

Urbán Ádám dokumentarista fotográfiáinak egy nagy csoportjában különböző hivatású emberek, szakmai kollektívák mindennapjaiba enged betekintést, feltárva az e pályákhoz kapcsolódó társadalmi, funkcionális, kulturális és emocionális rétegeket. Hosszú távú, gyakran éveken át folytatott munkája során nem semleges megfigyelőként, hanem a közösségek belső dinamikájára fogékony beavatottként ad képet az intézményekben és műhelyekben zajló tevékenységek sajátos karakteréről. A helyek tárgyi környezetének ábrázolása mellett elsősorban az ember szerepe és helyzete érdekli.

Az egyik legismertebb, 2010-től datált munkája a Fővárosi Nagycirkusz társulatának mindennapjait követi nyomon. Az artistákról, bohócokról, légtornászokról készített portréi egyszerre jelenítik meg a testükkel dolgozók egymással ellentétes kihívásait: a vakmerő bátorságot éppúgy, mint a sebezhetőséget vagy a törékenységet. A budapesti városligeti helyeknél maradva, 2013-ban a bezárás előtti Vidámpark épített tereiről, tárgyi eszközeiről Urbán szinte antropológiai mélységű vizuális naplót készített, a képeken kiemelt hangsúllyal szerepelnek az évtizedek óta ott dolgozó emberek, ahogy a 150 éves Műjégpályát ünneplő felvételeken (2020) a műjég karbantartói és más munkatársak.

Urbán Ádámot hosszú ideje érdekli a zárt terekben megjelenő fauna és flóra speciális miliője; dolgozott már számos hazai és külföldi állat- és növénykertben. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert szerteágazó feladatkörét megismerve, a tudományos munka egyszerre felelősségteljes és intenzív folyamatainak bemutatása vonzotta. A Kert vezetőségével és munkatársaival kialakított kapcsolat révén 2024-től egy évig rendszeresen fényképezett Vácrátóton. Az elkészült képsorozat nemcsak a Botanikus Kert különböző egységeit és az ott dolgozók szerepét mutatja be, hanem azt is, hogy az évszakok ritmusa hogyan formálja az arborétum állandóan változó, eleven terét. A Kert 13 ezer növényfajt és változatot mutat be egy kétszáz éves tájképi kertben, melynek jellegzetességei a tagolt felszín, a tórendszer, a mesterséges vízesés, tágas tisztások, kerti építmények. A Botanikus Kert országos jelentőségű természetvédelmi terület és műemlék, génbank, a kutatás és az oktatás kimeríthetetlen tárháza, élő múzeum. Négy fő gyűjteménye a Dendrológia gyűjtemény, a Rendszertani gyűjtemény, az Évelő- és sziklakerti gyűjtemény, az Üvegházi gyűjtemény.

Felbonthatatlan összetartozás

A víz, a növények és a fény között létrejövő kölcsönhatás segít az embernek alkalmazkodni az évszakok változásaihoz, ráhangol a természet ritmusára. Az ökológia szó a görög oikosz szóra vezethető vissza, amely eredetileg házat jelent, de háztartásnak is fordítjuk, s a háztartásban együtt él a ház minden lakója. Lányi András Együttéléstan című könyvében e családi körről így ír: „A háztartásként felfogott környezet lakozásunknak nem a puszta helye, hanem a módja: mindaz, amit teszünk, amikor házat tartunk és gondoskodunk magunkról és a mieinkről.” Urbán Ádám fotográfiáival bemutatja, hogy a botanikus kert nem csupán egy statikus tér, hanem élő, lélegző világ, amely folyamatos gondoskodást és figyelmet igényel az ott munkálkodók részéről. Ebben a megközelítésben a fotósorozat ráirányítja a figyelmet növény, állat és ember elválaszthatatlan egymásrautaltságára, miközben segít tudatosítani a gondozás és ápolás erejéből fakadó felismeréseket.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna

Gyarmathy Tihamér | Kozmosz a műteremben

2026. március 20. - május 3.

A Műcsarnok jubileumi kiállítással tiszteleg a magyar absztrakció egyik legfontosabb alakja, Gyarmathy Tihamér (1915–2005) előtt. A tárlat a legendás, a sokáig elhallgattatásban élő művész kanonizálását is jelentő 1986-os műcsarnoki bemutató után negyven évvel, a jelen megváltozott művészeti közegében és történelmi távolságából vállalkozik most az életmű áttekintésére és újragondolására. A kiállítás különlegessége, hogy Gyarmathy munkáit képi párbeszédbe hozza olyan világhírű kortársakkal is, mint Hans Arp, Paul Klee, Max Bill, Joan Miró vagy Etienne Beothy.

A négy teremben elrendezett kiállítási anyag a korai, figurális gyökerektől vezeti végig a látogatót az érett korszak kozmikus vízióiig. A tárlat fókuszában Gyarmathy sokrétű inspirációs forrásai állnak: nyugat-európai utazásai, az Európai Iskola és az Elvont művészek köre, az 1947-es párizsi és hazai nemzetközi kiállítások, Kállai Ernő bioromantika elmélete és a mikrokozmosz rejtett formái, a Moholy-Nagy László hatására született fotogram-kísérletek, Kassák Lajos és a konstruktivizmus tiszta geometriája.

A kiállítás íve a Gyarmathy művészetét megalapozó bioromantika szemléletétől vezet a világmindenség rejtett összefüggéseit kutató érett kori absztrakt művekig, melyekben Gyarmathy a Teljesség megidézésére, az Univerzum megérintésére, a létezés értelmének keresésére, a Láthatatlan láthatóvá tételére törekedett. A bemutató csúcspontja az utolsó teremben feltáruló „gondolati tér”, ahol a művész egyedülálló szinkretista szemléletmódja – a különböző vallási és filozófiai hatások egységesítése – válik kézzelfoghatóvá. Itt a makrokozmoszból merítő festmények mellett a látogatók a művész egykori műtermének és különleges, világmodellként értelmezhető tárgygyűjteményének installációját is láthatják Szegő György látványtervezésében, közelebb kerülve Gyarmathy összetett belső világához.

Gyarmathy művészete az organikus vitalitás, a geometrikus rend és a spirituális szabadság különleges összessége, amelyben e különböző látásmódok nem kizárják, hanem kiteljesítik egymást. Életműve ma feltehetően idegennek és nehezen hozzáférhetőnek tűnhet a fiatalabb generációk számára. A Műcsarnok kiállítása e távolság csökkentésére, az életmű újrafelfedezésére és aktuális olvasatának megteremtésére vállalkozik.

Kurátor: Garami Gréta

Társkurátor: Szathmári Botond