A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.
Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.
Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.
Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Egy helyi banktisztviselő, Borbás Mihály ötletéből, és céltudatos munkájának köszönhetően született ez a kis intézmény, amely 1955. decemberében nyitotta meg először kapuit. Az intézmény mai napig működik, és időpont egyeztetés alapján iskolai vagy turista csoportokat is fogad. Legfőbb feladatának a természettudományos ismeretterjesztést tarja.
Egy helyi banktisztviselő, Borbás Mihály ötletéből, és céltudatos munkájának köszönhetően született ez a kis intézmény, amely 1955. decemberében nyitotta meg először kapuit. Az intézmény mai napig működik, és időpont egyeztetés alapján iskolai vagy turista csoportokat is fogad. Legfőbb feladatának a természettudományos ismeretterjesztést tarja.
Egy helyi banktisztviselő, Borbás Mihály ötletéből, és céltudatos munkájának köszönhetően született ez a kis intézmény, amely 1955. decemberében nyitotta meg először kapuit. Az intézmény mai napig működik, és időpont egyeztetés alapján iskolai vagy turista csoportokat is fogad. Legfőbb feladatának a természettudományos ismeretterjesztést tarja.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A kiállított néprajzi gyűjtemény velejét a bajaszentistváni Orlovácz Katalin hagyatéka alkotja. Ezt egészítik ki a ház utolsó lakója, Sokcsevics Józsefné Szekulity Katalin által felajánlott tárgyak, aki haláláig volt gondnoka a tájháznak. Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza csak előzetes bejelentkezéssel fogadja egész évben a vendégeket
