
Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.
Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.

Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.

A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.

A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.

Magyarországon ma egy fő átlagosan évi 416 kg háztartási hulladékot termel, amelynek 60 százaléka még mindig szemétlerakóban vagy hulladékégetőben végzi. Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Miért problémás a globálisan uralkodó lineáris gazdasági modell a hulladék szempontjából, és miért lenne üdvös a körforgásos modellre való teljes átállás? Hogyan lehet egy kertet fenntarthatóvá, állatbaráttá tenni?
Magyarországon ma egy fő átlagosan évi 416 kg háztartási hulladékot termel, amelynek 60 százaléka még mindig szemétlerakóban vagy hulladékégetőben végzi. Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Miért problémás a globálisan uralkodó lineáris gazdasági modell a hulladék szempontjából, és miért lenne üdvös a körforgásos modellre való teljes átállás? Hogyan lehet egy kertet fenntarthatóvá, állatbaráttá tenni?

Magyarországon ma egy fő átlagosan évi 416 kg háztartási hulladékot termel, amelynek 60 százaléka még mindig szemétlerakóban vagy hulladékégetőben végzi. Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Miért problémás a globálisan uralkodó lineáris gazdasági modell a hulladék szempontjából, és miért lenne üdvös a körforgásos modellre való teljes átállás? Hogyan lehet egy kertet fenntarthatóvá, állatbaráttá tenni?

Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.

Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.

Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.

Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.

Hazánk lehosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el.
Hazánk lehosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el.

Hazánk lehosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. A barlang 1919 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan látogatható. 500 méteres, megújult túraútvonala sok izgalmat tartogat. Meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évezredek óta változatlan, megdermedt világába visz el.