A Bivalyrezervátum a Mórahalom - Röszke közötti úton Mórahalomtól 5 km-re található, szabadon látogatható. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát 2008-ban hozták létre. Területe körbejárható. A kerítéshez közel legelésző állatok egészen közelről is megfigyelhetők, illetve a terület mellett elhelyezett magaslesről az egész táj átlátható. A Bivalyrezervátum egy szabadon és ingyenesen látogatható terület, kutyával is látogatható.
A Bivalyrezervátum a Mórahalom - Röszke közötti úton Mórahalomtól 5 km-re található, szabadon látogatható. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát 2008-ban hozták létre. Területe körbejárható. A kerítéshez közel legelésző állatok egészen közelről is megfigyelhetők, illetve a terület mellett elhelyezett magaslesről az egész táj átlátható. A Bivalyrezervátum egy szabadon és ingyenesen látogatható terület, kutyával is látogatható.
A Bivalyrezervátum a Mórahalom - Röszke közötti úton Mórahalomtól 5 km-re található, szabadon látogatható. A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát 2008-ban hozták létre. Területe körbejárható. A kerítéshez közel legelésző állatok egészen közelről is megfigyelhetők, illetve a terület mellett elhelyezett magaslesről az egész táj átlátható. A Bivalyrezervátum egy szabadon és ingyenesen látogatható terület, kutyával is látogatható.
Az Alföldön egyedülálló a 37 házból álló népi műemlékegyüttes, mely őrzi az évszázadokkal ezelőtti építkezés kultúráját, az utcaképet. A halászházak a régi Belsővárosban, Belvárosban helyezkednek el, az elnevezés utal a mai központhoz viszonyított elhelyezkedésére.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A tájházzá berendezett lakóház két részből áll. A hátsó öregház korábban épült. A kenyérsütéshez berendezett szabadkéményes konyhája és festett bútorú szobája a századforduló lakberendezését idézi. Az utcára néző, két kisablakos nagyház az 1930-as évek berendezését mutatja. A hajdani Belsőváros lakói halászok, hajóácsok, hajósok, kubikusok voltak, a környezet az ő életmódjukat, anyagi lehetőségeit őrzi.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. A ma is látható malmot Czékus Andor építette.
Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.
Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt.
Évekkel ezelőtt született meg a fejünkben egy gondolat. Mi lenne ha a nagyszülőktől, rokonoktól kapott, régóta őrzött kincseket megmutatnánk a nagyközönségnek? Innen még nagyon sok idő telt el! Végre sikerült! Nézd meg Te is!
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
