Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.
Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.
Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A Martinek Emlékház városunk egyik különlegessége, melyben az alkotásai mellett a művész életének dokumentumai is helyet kaptak. Jelenleg nem látogatható.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A Duna-Dráva Nemzetei Parkban a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ közeléből, a Gátőrháztól indul a tanösvény, mely fokozottan védett, a Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszőtt világa. A túra során a látogatók számtalan érdekességet tudhatnak meg Gemenc élővilágáról.
A gyűjtemény néprajzi és mezőgazdasági emlékekből áll. Egy jómódú őcsényi, református középbirtokos család által épített épület ad otthont a tájháznak. A tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott őcsényi parasztság életmódját, lakáskultúráját, valamint gazdasági felszereléseit mutatja be.
A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.
A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.
A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.
Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.
A Móricz-Duna partján álló csomoros fekete nyár 2013. szeptemberétől hivatalosan is Magyarország legnagyobb kerületű fája. A sarjakból összenőtt óriás kora kb. 100 év, mellmagasságban mért kerülete több, mint 12 méter.
A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.
A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.
A madármegfigyelő torony a Sáros-tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona. A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.
