A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni.
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni.
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szekszárd-Geresdi Tájegységben található. A 2004-ben kialakított tanösvény kb. 4 km hosszan, 9 állomáson, tájékoztató táblák segítségével kalauzolja végig a látogatókat a Sötét-völgy erdőin, jelzett turistautak nyomvonalát követve. Az egész környéket behálózzák a jelzett turistautak, ezért a tanösvény bejárását egy hosszabb, a Szekszárd-Geresdi-dombságon vezető gyalogtúra programjába is be lehet illeszteni.
A ma műemlékvédelem alatt álló plébániaház a 18. században épült népies barokk stílusban. Az 1809-ben épített templom 200 éves évfordulója alkalmával a Kisdorogért Egyesület az évfordulóhoz méltó állandó kiállítást hozott létre. Az eredeti dokumentumok, fényképek mellett eredeti tárgyak, az 1700-as évekből származó kisharang, historia domus, keresztelő kád, kereplő stb. is megtekinthető.
A ma műemlékvédelem alatt álló plébániaház a 18. században épült népies barokk stílusban. Az 1809-ben épített templom 200 éves évfordulója alkalmával a Kisdorogért Egyesület az évfordulóhoz méltó állandó kiállítást hozott létre. Az eredeti dokumentumok, fényképek mellett eredeti tárgyak, az 1700-as évekből származó kisharang, historia domus, keresztelő kád, kereplő stb. is megtekinthető.
A ma műemlékvédelem alatt álló plébániaház a 18. században épült népies barokk stílusban. Az 1809-ben épített templom 200 éves évfordulója alkalmával a Kisdorogért Egyesület az évfordulóhoz méltó állandó kiállítást hozott létre. Az eredeti dokumentumok, fényképek mellett eredeti tárgyak, az 1700-as évekből származó kisharang, historia domus, keresztelő kád, kereplő stb. is megtekinthető.
Az egykori Benyovszky-kúria parkja védett. Egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és tavában is számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj található. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki szigetekkel és a szigeteket átívelő fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A 90-100 éves fák között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyő, a mocsári ciprus és a virginiai boróka. Az idős fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyő.
Az egykori Benyovszky-kúria parkja védett. Egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és tavában is számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj található. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki szigetekkel és a szigeteket átívelő fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A 90-100 éves fák között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyő, a mocsári ciprus és a virginiai boróka. Az idős fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyő.
Az egykori Benyovszky-kúria parkja védett. Egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és tavában is számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj található. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki szigetekkel és a szigeteket átívelő fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A 90-100 éves fák között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyő, a mocsári ciprus és a virginiai boróka. Az idős fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyő.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
1985. május 25-én nyílt meg a Tolna megyei Bonyhád városában a helyi Tűzoltó Múzeum. A budapesti múzeum szakmai felügyeletével és támogatásával működő intézmény egy 144 m2 alapterületű, 28 m2 galériával kiegészített, korábban magtárnak használt épületben nyert elhelyezést.
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A múzeum a vidéki ember mindennapjaihoz kapcsolódó eszközöket, életvitelében használt tárgyakat kívánja bemutatni.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
