A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A keletelt klasszicista templom helyén korábban egy kápolna állt, amelynek lebontását követően Czeglédy István és Wágner József tervei alapján 1836-ban készült el a Szent Imre Templom. A főoltárképet és a templom boltozatának falképeit Bucher Ferenc veszprémi festő készítette. Az 1901-ben történt felújításkor készültek el a neoklasszicista oltárok és Szirmay Antal neobarokk festménye. Az épületben még munkálatok zajlanak, a megjelölt időpontokban vezetéssel látogatható.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A templom Marciális kápolnájában csodálhatjuk meg a templom kincseit felsorakoztató kiállítást, melyen bemutatják a főtéri plébánia szent ereklyéit, köztük Szent Marciális római katona-vértanú egész alakos ereklyéjét, amelyet Eszterházy Károly püspök hozatott Pápára. A kiállításon helyet kapnak az I. világháborúból fennmaradt kegytárgyak, képeslapok, fényképek is. Az emeleti teremben modern szakrális, liturgikus tárgyakat, miseruhákat, illetve az Esterházy-panoptikumot láthatunk.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza a várban. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése.
Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el.
Különleges, föld alatti időutazásra hívjuk Önt a Déli-Bakonyba, Szentgál határába. A barlangban évezredekkel ezelőtt élt elődeink életének történetével is megismerkedhet.
Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.
Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.
Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.
A tapolcai medence délnyugati részén találjuk a szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványait, csodás panorámával a Balatonra. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A Vár története a település történetének legfontosabb fejezete.
Badacsonytördemicen a Faluház udvarán található a különleges szőlőprés-gyűjtemény, amely a folyamatosan bővülő Szőlészeti és Borászati eszköztár része.
