
A Tőzike-tanösvény célja a kiemelkedő természeti értékekkel bíró csáfordjánosfai erdő élővilágának, kialakulásának, történetének bemutatása. Az egyénileg és vezetett sétán is bejárható tanösvény tavasszal, a tavaszi tőzike virágzásakor a leglátogatottabb, de egész évben sok élményt nyújt sokszínű növény- és állatvilága által. A tanösvény hossza: 1 km.
A Tőzike-tanösvény célja a kiemelkedő természeti értékekkel bíró csáfordjánosfai erdő élővilágának, kialakulásának, történetének bemutatása. Az egyénileg és vezetett sétán is bejárható tanösvény tavasszal, a tavaszi tőzike virágzásakor a leglátogatottabb, de egész évben sok élményt nyújt sokszínű növény- és állatvilága által. A tanösvény hossza: 1 km.

A Tőzike-tanösvény célja a kiemelkedő természeti értékekkel bíró csáfordjánosfai erdő élővilágának, kialakulásának, történetének bemutatása. Az egyénileg és vezetett sétán is bejárható tanösvény tavasszal, a tavaszi tőzike virágzásakor a leglátogatottabb, de egész évben sok élményt nyújt sokszínű növény- és állatvilága által. A tanösvény hossza: 1 km.

A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.

A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.

A 10 km hosszú útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, illetve a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket érinti. A túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihály-hegyről eléjük táruló panorámában. A piros kereszttel jelzett útvonalon 7 információs tábla található.
A 10 km hosszú útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, illetve a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket érinti. A túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihály-hegyről eléjük táruló panorámában. A piros kereszttel jelzett útvonalon 7 információs tábla található.

A 10 km hosszú útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, illetve a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket érinti. A túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihály-hegyről eléjük táruló panorámában. A piros kereszttel jelzett útvonalon 7 információs tábla található.

A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.

A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.