Kulturális programok sokasága Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein egész évben minden korosztálynak.
Magánszínház. Ugyan, ugyan! Mit akarsz? Igényes magánszínházat? Amikor az embereknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy egyáltalán színházra költsenek? Korholtak kissé bosszúsan barátaim, s a többi színháziak. De hát én mindig is lehetetlennek ítélt helyzetekből indultam, s hívtam életre jól működő színháza(ka)t! Milyen fura, hogy már többes számban mondhatom. Tudjátok!?
Magánszínház. Ugyan, ugyan! Mit akarsz? Igényes magánszínházat? Amikor az embereknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy egyáltalán színházra költsenek? Korholtak kissé bosszúsan barátaim, s a többi színháziak. De hát én mindig is lehetetlennek ítélt helyzetekből indultam, s hívtam életre jól működő színháza(ka)t! Milyen fura, hogy már többes számban mondhatom. Tudjátok!?
Magánszínház. Ugyan, ugyan! Mit akarsz? Igényes magánszínházat? Amikor az embereknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy egyáltalán színházra költsenek? Korholtak kissé bosszúsan barátaim, s a többi színháziak. De hát én mindig is lehetetlennek ítélt helyzetekből indultam, s hívtam életre jól működő színháza(ka)t! Milyen fura, hogy már többes számban mondhatom. Tudjátok!?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi könyvtára a nagy múltú Egyetemi Könyvtár és Levéltár az első magyar egyetemi könyvtárként alapítása óta folyamatosan működik. Nem tipikus egyetemi könyvtár, hiszen a nagyszombati idők kivételével nem az egyetem „testében” működött, ezért már az 1700-as években tanszéki könyvtárak sora jött létre mellette. Története meghatározza gyűjtőkörét: országos tudományos könyvtára a filozófiának, egyház- és vallástörténetnek, középkori és koraújkori történelemnek, s az általános pszichológiának. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem 8 kari könyvtárával, több mint 50 intézeti, illetve tanszéki könyvtárával együtt alkotja az egyetem könyvtári rendszerét, s szolgálja a hazai és nemzetközi könyvtárügyet.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi könyvtára a nagy múltú Egyetemi Könyvtár és Levéltár az első magyar egyetemi könyvtárként alapítása óta folyamatosan működik. Nem tipikus egyetemi könyvtár, hiszen a nagyszombati idők kivételével nem az egyetem „testében” működött, ezért már az 1700-as években tanszéki könyvtárak sora jött létre mellette. Története meghatározza gyűjtőkörét: országos tudományos könyvtára a filozófiának, egyház- és vallástörténetnek, középkori és koraújkori történelemnek, s az általános pszichológiának. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem 8 kari könyvtárával, több mint 50 intézeti, illetve tanszéki könyvtárával együtt alkotja az egyetem könyvtári rendszerét, s szolgálja a hazai és nemzetközi könyvtárügyet.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi könyvtára a nagy múltú Egyetemi Könyvtár és Levéltár az első magyar egyetemi könyvtárként alapítása óta folyamatosan működik. Nem tipikus egyetemi könyvtár, hiszen a nagyszombati idők kivételével nem az egyetem „testében” működött, ezért már az 1700-as években tanszéki könyvtárak sora jött létre mellette. Története meghatározza gyűjtőkörét: országos tudományos könyvtára a filozófiának, egyház- és vallástörténetnek, középkori és koraújkori történelemnek, s az általános pszichológiának. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem 8 kari könyvtárával, több mint 50 intézeti, illetve tanszéki könyvtárával együtt alkotja az egyetem könyvtári rendszerét, s szolgálja a hazai és nemzetközi könyvtárügyet.
A községi könyvtár 1959-ben alakult, azóta folyamatosan működő intézmény. A kisebb-nagyobb felújítások után 1999 őszén költözött az új, 230 m2-es alapterületű épületébe, az esztétikus környezetben a település minden rétege jól érzi magát.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A kicsiknek és nagyoknak szóló állandó programok mellett színvonalas előadások, kiállítások, film-, tánc-, mozgás-, és képzőművészet várja a látogatókat, ahol civil szervezetek és klubok is működnek.
Az Erdőkertesi Faluház és Könyvtárban színházterem, négy klubterem, internetszoba és közel húszezer kötetes könyvtár szolgálja a látogatókat. Galériáján képzőművészeti kiállításokat, a földszinten kamaratárlatokat rendeznek.
Várjuk a kulturáltan szórakozni, művelődni, olvasni szerető látogatóinkat. Ingyenes alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás, helyben olvasás, folyóiratolvasás, elektronikus dokumentumok használata, online katalógus használata, információ szolgáltatás, könyvtárlátogatás; könyvtár helyben használata; állományfeltáró eszközök használata; információ szolgáltatás; olvasó szolgálat; tájékoztatás; kapcsolatok.
Várjuk a kulturáltan szórakozni, művelődni, olvasni szerető látogatóinkat. Ingyenes alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás, helyben olvasás, folyóiratolvasás, elektronikus dokumentumok használata, online katalógus használata, információ szolgáltatás, könyvtárlátogatás; könyvtár helyben használata; állományfeltáró eszközök használata; információ szolgáltatás; olvasó szolgálat; tájékoztatás; kapcsolatok.
Várjuk a kulturáltan szórakozni, művelődni, olvasni szerető látogatóinkat. Ingyenes alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás, helyben olvasás, folyóiratolvasás, elektronikus dokumentumok használata, online katalógus használata, információ szolgáltatás, könyvtárlátogatás; könyvtár helyben használata; állományfeltáró eszközök használata; információ szolgáltatás; olvasó szolgálat; tájékoztatás; kapcsolatok.
Budakeszi kulturális központja az Erkel Ferenc Művelődési Központ. A város szívében helyezkedik el. A 250 fő befogadóképességű épületben 2 oktatóterem, 1 balett-terem, 3 egymásba nyitható terem, pódium színpad, büfé és kiállítóhelység áll rendelkezésre. Az épületben működik a Nagy Gáspár Városi Könyvtár.
Budakeszi kulturális központja az Erkel Ferenc Művelődési Központ. A város szívében helyezkedik el. A 250 fő befogadóképességű épületben 2 oktatóterem, 1 balett-terem, 3 egymásba nyitható terem, pódium színpad, büfé és kiállítóhelység áll rendelkezésre. Az épületben működik a Nagy Gáspár Városi Könyvtár.
Budakeszi kulturális központja az Erkel Ferenc Művelődési Központ. A város szívében helyezkedik el. A 250 fő befogadóképességű épületben 2 oktatóterem, 1 balett-terem, 3 egymásba nyitható terem, pódium színpad, büfé és kiállítóhelység áll rendelkezésre. Az épületben működik a Nagy Gáspár Városi Könyvtár.
A gyulaiak és a környező települések lakosainak első számú kulturális helyszíne az Erkel Ferenc Művelődési Központ. Ahogy a városba látogató turistákat a kiállítóhelyek, úgy szolgálja ki a helyben élőket az intézmény. A könnyű- és klasszikus zenei koncerteket, a helyi képzőművészek kiállításait, a kisközösségeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, a játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, diákönkormányzati képzéseket, de még a városban tevékenykedő civil szervezetek többségét is a Béke sugárúti épületben találják a helyiek. Az intézményben meghatározók az elkötelezett szabadidős tevékenységet folytató szakkörök, klubok, tanfolyamok, alkotó- amatőr művészeti csoportok.
A gyulaiak és a környező települések lakosainak első számú kulturális helyszíne az Erkel Ferenc Művelődési Központ. Ahogy a városba látogató turistákat a kiállítóhelyek, úgy szolgálja ki a helyben élőket az intézmény. A könnyű- és klasszikus zenei koncerteket, a helyi képzőművészek kiállításait, a kisközösségeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, a játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, diákönkormányzati képzéseket, de még a városban tevékenykedő civil szervezetek többségét is a Béke sugárúti épületben találják a helyiek. Az intézményben meghatározók az elkötelezett szabadidős tevékenységet folytató szakkörök, klubok, tanfolyamok, alkotó- amatőr művészeti csoportok.
A gyulaiak és a környező települések lakosainak első számú kulturális helyszíne az Erkel Ferenc Művelődési Központ. Ahogy a városba látogató turistákat a kiállítóhelyek, úgy szolgálja ki a helyben élőket az intézmény. A könnyű- és klasszikus zenei koncerteket, a helyi képzőművészek kiállításait, a kisközösségeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, a játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, diákönkormányzati képzéseket, de még a városban tevékenykedő civil szervezetek többségét is a Béke sugárúti épületben találják a helyiek. Az intézményben meghatározók az elkötelezett szabadidős tevékenységet folytató szakkörök, klubok, tanfolyamok, alkotó- amatőr művészeti csoportok.
Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. Az eredeti Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza által tervezett épületből mára alig látható valami. Átépítéseinek története külön tanulmányt érdemelne. A hányattatott sorsú színház 1951 óta a Magyar Állami Operaház második játszóhelye. Az Erkel Színház megnyitása óta az ország legnagyobb nézőterével büszkélkedhet. Jelenleg 1819 ülőhellyel várja a közönséget.
Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. Az eredeti Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza által tervezett épületből mára alig látható valami. Átépítéseinek története külön tanulmányt érdemelne. A hányattatott sorsú színház 1951 óta a Magyar Állami Operaház második játszóhelye. Az Erkel Színház megnyitása óta az ország legnagyobb nézőterével büszkélkedhet. Jelenleg 1819 ülőhellyel várja a közönséget.
Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. Az eredeti Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza által tervezett épületből mára alig látható valami. Átépítéseinek története külön tanulmányt érdemelne. A hányattatott sorsú színház 1951 óta a Magyar Állami Operaház második játszóhelye. Az Erkel Színház megnyitása óta az ország legnagyobb nézőterével büszkélkedhet. Jelenleg 1819 ülőhellyel várja a közönséget.
