Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Állandó tárlat, időszakos kiállítások, Feng Shui és radiesztézia tanfolyamok, beszélgetések és zenei estek.
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy tizennyolc állomással rendelkező ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy tizennyolc állomással rendelkező ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény egy tizennyolc állomással rendelkező ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
Veszprém egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalmában. Az interaktív malomtörténeti kiállításon idegenvezetéssel megtekinthető a malom teljes szerkezete. Látványőrlésükön felöntenek a garatra és beindítják a malomszerkezetet is. A gyermekeket külön játszószobával várják.
A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos- völgyre, és a Veszprémi várra.
A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos- völgyre, és a Veszprémi várra.
A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos- völgyre, és a Veszprémi várra.
A pápa 1410-ben telepített ferences rendi szerzeteseket a gyulai uradalomba, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A barátok az 1566-os török támadáskor menekültek el, ezután a kolostor enyészetnek indult.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
Az FVP 1967-ben Xantus Zoltán munkája nyomán nyílt meg. Az akkori kultúrpolitika szándéka szerint, egyfajta biztonsági szelep funkciót töltött be Budapest kulturális életében. A betiltott Iparterv kiállítások helyett itt megvalósulhattak a fiatal feltörekvő képzőművész nemzedék avantgárdnak bélyegzett kiállításai. A 3 T - Tiltott- Tűrt- Támogatott - tiltott kategóriájából a tűrt kategóriába kerültek át ezek a bemutatók. A kiállítóhely földrajzi helyzete, -középső Ferencváros- kulturális szempontból megnyugtatóan a `város peremének` számított. Ekkor kerül Ferencvárosi Pincetárlat néven a művészeti köztudatba.
Az FVP 1967-ben Xantus Zoltán munkája nyomán nyílt meg. Az akkori kultúrpolitika szándéka szerint, egyfajta biztonsági szelep funkciót töltött be Budapest kulturális életében. A betiltott Iparterv kiállítások helyett itt megvalósulhattak a fiatal feltörekvő képzőművész nemzedék avantgárdnak bélyegzett kiállításai. A 3 T - Tiltott- Tűrt- Támogatott - tiltott kategóriájából a tűrt kategóriába kerültek át ezek a bemutatók. A kiállítóhely földrajzi helyzete, -középső Ferencváros- kulturális szempontból megnyugtatóan a `város peremének` számított. Ekkor kerül Ferencvárosi Pincetárlat néven a művészeti köztudatba.
Az FVP 1967-ben Xantus Zoltán munkája nyomán nyílt meg. Az akkori kultúrpolitika szándéka szerint, egyfajta biztonsági szelep funkciót töltött be Budapest kulturális életében. A betiltott Iparterv kiállítások helyett itt megvalósulhattak a fiatal feltörekvő képzőművész nemzedék avantgárdnak bélyegzett kiállításai. A 3 T - Tiltott- Tűrt- Támogatott - tiltott kategóriájából a tűrt kategóriába kerültek át ezek a bemutatók. A kiállítóhely földrajzi helyzete, -középső Ferencváros- kulturális szempontból megnyugtatóan a `város peremének` számított. Ekkor kerül Ferencvárosi Pincetárlat néven a művészeti köztudatba.
