A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében 2021. május 30-án adták át az ország első, az érzékszervekre ható élményeket nyújtó és interaktív Illatmúzeumot. A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum betekintést enged az ezeréves szerzetesi gyógynövénykultúrába, a gyógyászat és az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába, a termékek gyártásába.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény (Falumúzeum) 1967-ben nyílt meg. A múzeum épülete a hagyományos falusi építkezés formavilágát idézi. A gyűjtemény gazdag régészeti, néprajzi, történeti anyaggal rendelkezik. Külön kiállítási részben láthatók az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata emlékei.
Az Iskolamesteri Lakás Békés város múltját reprezentáló, kuriózumszámba menő gyönyörű kis épületet, mely egy évszázada még iskola és tanítói lak volt! A polgáriasult iskolamesteri lakás 1844-ben épült.
A ceglédi református iskola 450. évfordulóján, 1995-ben nyílt meg a múzeum, amely a református iskola és egyház történetének dokumentumait gyűjti és mutatja be.
A több mint 220 éves `István Pince és Nemzeti Bormúzeumunkat`, amely Eger város központjában, 15 méter mélyen helyezkedik el a szálloda épülete alatt. Rendezvények, pinceprogramok - borkóstolások, borgasztronómiai vacsora estek exclusive és egyedülálló helyszíne.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Szegváron a szépen felújított műemléki épületben, a gróf Károlyi család építtette ún. ispánházban nyert elhelyezést a Falumúzeum, ahol a település helytörténetét, néprajzát és régészeti emlékeit feldolgozó kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
