Bács-Kiskun vármegye Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, fővárosa a hírös Kecskemét. A vármegye természeti értékeit a Kiskunsági Nemzeti Park vigyázza és mutatja be.

Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.

Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Kiemelt ajánlat

Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.

Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Kiemelt ajánlat

Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.
Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.

Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.

A kalocsai főegyházmegye területén fekszik Máriakönnye kegyhelye, Baja közelében Hercegszántón. Szláv néven Vodica, s mint ilyen közkedvelt búcsújáróhelye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt. A búcsújáróhely a bajai Páduai Szent Antal Plébániához tartozik, az ottani egyházközösség viseli gondját. A gyönyörű természeti környezetben lévő kápolna igazi kikapcsolódást, és lelki feltöltődést nyújthat mindenkinek.
A kalocsai főegyházmegye területén fekszik Máriakönnye kegyhelye, Baja közelében Hercegszántón. Szláv néven Vodica, s mint ilyen közkedvelt búcsújáróhelye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt. A búcsújáróhely a bajai Páduai Szent Antal Plébániához tartozik, az ottani egyházközösség viseli gondját. A gyönyörű természeti környezetben lévő kápolna igazi kikapcsolódást, és lelki feltöltődést nyújthat mindenkinek.

A kalocsai főegyházmegye területén fekszik Máriakönnye kegyhelye, Baja közelében Hercegszántón. Szláv néven Vodica, s mint ilyen közkedvelt búcsújáróhelye nemcsak a magyar katolikusoknak, hanem a bunyevácoknak, sokácoknak, szlovákoknak és németeknek egyaránt. A búcsújáróhely a bajai Páduai Szent Antal Plébániához tartozik, az ottani egyházközösség viseli gondját. A gyönyörű természeti környezetben lévő kápolna igazi kikapcsolódást, és lelki feltöltődést nyújthat mindenkinek.

1956-os Múzeum látogatás Kiskunmajsán 2026. 1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A múzeum az egykori marispusztai tanyai iskola felújított épületében működik.
1956-os Múzeum látogatás Kiskunmajsán 2026. 1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A múzeum az egykori marispusztai tanyai iskola felújított épületében működik.

1956-os Múzeum látogatás Kiskunmajsán 2026. 1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A múzeum az egykori marispusztai tanyai iskola felújított épületében működik.