A Tiszántúl nagytáj az Alföld keleti részén, melyet a Tisza, a Maros és az Erdély-széli hegyek vesznek közre. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye teljes területe, illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye keleti fele tartozik ide. Bács-Kiskun megye egy településsel, Tiszauggal képviselteti magát. Praktikus okból gyakran a Tiszántúlhoz sorolják a beregi településeket is, amelyek a Tisza jobb partján fekszenek.
A Hajdú Rendezvényház Hajdúböszörményben rendezvények, esküvők, családi rendezvények, fesztiválok szervezését vállaja.
Hajdúböszörményi Sőrfőző Kisüzem - Jó minőségű, friss és változatos sörök.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A városi piac keddenként és csütörtökönként reggel 6 órától 12 óráig tart nyitva.
Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.
A Hajdúhadház és Hajdúböszörmény közötti úton elhelyezkedő Kutasi-kilátó 20 méteres magasságával csodálatos körpanorámás kilátást nyújt a látogatóknak.
