A Tolnai-dombság tájegység a Dunántúlon, Tolna megyében. Déli része a Dunántúli-dombság része, ezen belül is a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombsághoz tartozik. Kisebb tájai a Völgység, a Tolnai-hegyhát és a Szekszárdi-dombság. Jelentősebb települései: Hőgyész, Diósberény, Medina a Hegyháton, Bonyhád a Völgység központjaként, valamint Szekszárd.
Lengyel-Annafürdőn, a közel száz hektáros parkerdő közepén találjuk a Turisztikai és Természetismereti Központ, melyben minősített Erdészeti Erdei Iskola működik. Számos természetismereti és környezetvédelmi tematikájú erdei iskolai programot, valamint több kézműves foglalkozást is kínál az idelátogató iskolás és óvodás csoportoknak egyaránt. Az erdei iskola épületében 43 fő számára tudnak kulcsosházi szállást biztosítani, de a kísérők számára további 6 férőhely áll rendelkezésre a magasabb kategóriájú vendégházban.
Lengyel-Annafürdőn, a közel száz hektáros parkerdő közepén találjuk a Turisztikai és Természetismereti Központ, melyben minősített Erdészeti Erdei Iskola működik. Számos természetismereti és környezetvédelmi tematikájú erdei iskolai programot, valamint több kézműves foglalkozást is kínál az idelátogató iskolás és óvodás csoportoknak egyaránt. Az erdei iskola épületében 43 fő számára tudnak kulcsosházi szállást biztosítani, de a kísérők számára további 6 férőhely áll rendelkezésre a magasabb kategóriájú vendégházban.
Lengyel-Annafürdőn, a közel száz hektáros parkerdő közepén találjuk a Turisztikai és Természetismereti Központ, melyben minősített Erdészeti Erdei Iskola működik. Számos természetismereti és környezetvédelmi tematikájú erdei iskolai programot, valamint több kézműves foglalkozást is kínál az idelátogató iskolás és óvodás csoportoknak egyaránt. Az erdei iskola épületében 43 fő számára tudnak kulcsosházi szállást biztosítani, de a kísérők számára további 6 férőhely áll rendelkezésre a magasabb kategóriájú vendégházban.
Bátaapáti a Geresdi-dombságban, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el, Mecsek északi nyúlványainál. A kilátó körülbelül tizenhárom méter magas faszerkezet, mely a település feletti dombetetőn őrködik.
Az Attila Birtok Szekszárdon, a Baranya-völgyben található. A birtok 14 hektár szőlőterülettel rendelkezik. Pincészetünkben kékfrankos, kadarka, cabernet franc, cabernet savignon és zweigelt szőlőfajták kerülnek feldolgozásra.
A 6-os út mellett Szekszárd és Pécs között folyamatosan megújuló étlappal, heti menüvel várjuk kedves vendégeinket. Ételeinket házhoz is szállítjuk. 80 főig magán és céges rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
Decsen, a Sárköz fővárosában található Babamúzeum kitalálója és létrehozója Farkasné Pál Bözsi, a Népművészet Mestere. Bemutatja a Sárköz, a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.
A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de közúton is könnyen elérhető. A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Parkban, a gemenci tájegységben található. A tanösvény 2 km hosszú.
A 18. század végén Bonyhád mezővárosban nyitotta meg a Dél-Dunántúlon a hódoltság utáni első orgonaépítő műhelyt Róth József.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
Az 1982-ben épült, eredeti külsejét megőrző rangos német parasztház a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar) hétköznap és ünnepen használt tárgyainak, tárgy együtteseinek.
