Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.
Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.
Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.
A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.
A Szerb Templomban hazai és külföldi, képző- és iparművészek alkotásaiból rendeznek kiállításokat. 1990-től önálló galériaként működik. Egy-egy tárlat két hónapig látogatható. Az új kiállításokat a páros hónapok első péntekén nyitják.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
