Múzeum

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.

A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

Ajkán a Bányászati Múzeum hazánk első szabad­téri skanzen műszaki emlékmúzeuma. A múzeum épületeit, a Shlick aknaszállító gőzgépet, az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban műemlékké nyilvánította.

A múzeum a 18. században épült egykori evangélikus lelkészlakban nyílt meg, a várossá nyilvánítás 30. évfordulóján, 1989-ben. Feladata bemutatni Ajka város múltját és jelenét.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

A múzeumban látható Magyarország egyetlen madárvonulási kiállítása, amely interaktív játékok segítségével mutatja be a kardoskúti Fehér-tó madárvonulásban betöltött szerepét.

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.

Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.