Múzeum

A többszáz éves városfal részét képezte az egykori Árpád-kori déli kapu, melynek helyén az 1932-ben épített Hősök Tornya, a város jelképe áll, mellette található a Tábornokház, mely ma a Városi Múzeum központi épülete.

A festői szépségű Veszprém megyei faluban, Bakonybél Tájházában Takács János pápai magángyűjtő anyagából nyílt nosztalgia kiállítás. A tájház kiállítóhellyé átalakított torkospajtája sajátos környezetet ad az 1960-80-as évek jellegzetes tárgyainak, játékainak, a korabeli életmód eszközeinek. A mára már sokezressé bővült gyűjteményben a játék számos műfajával találkozhatunk, lemez autókkal, társasjátékokkal, fajátékokkal, hadijátékokkal, könyvekkel, triciklikkel és pedálos autókkal. A játékok mellett egyéb hétköznapi használati tárgyak idézik fel a közelmúlt mindennapjait. A látogató vagy emlékezik, vagy meglepődik és csodálkozik a múltnak ezeken a szeletkéin. De az biztos, hogy ez a kiállítás legalább négy generációt nem hagy hidegen.

Jászapáti egykor tanyaközpont volt - csaknem 500 tanyával -, amelyre a Tanyamúzeum ma is emlékeztet. Az utókor számára őrizték meg a hajdani 8-10 holdas jász paraszt egykori, ma is hűen berendezett tanyáját, amely a termelőszövetkezet udvarán berendezett Tanyamúzeumban látható.

A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté.

Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része `Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében` címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a `Csongrád évszázadai` is. Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokat is rendez.

A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.

A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.

A maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt embereknek kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.

A múzeum helytörténetet, kézművességet, állattartást, földművelést bemutató állandó kiállításai mellett Thorma János festményei és időszaki kiállítások is láthatók.

Az elmúlt évtizedek alatt óriási fejlődésen ment át a múzeum. A néprajzi gyűjtemény textil-része a Dunántúl egyik legjelentősebbje, míg a régészeti gyűjtemény elérte a környező múzeumok mennyiségét és minőségét.