Nevezetesség

Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.

Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.

A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.

A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.

A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.

A tájház a 18. században épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve. Szalmatetős, szabadkéményes, 200 éves épület, korhű berendezéssel.

Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi-, hintó- és szángyűjteménye látható a Szatmári Múzeumban Mátészalkán.

A Széchényi Ferenc Tájmúzeum néprajzi és történeti kiállításával, és időszakonként változó időszaki kiállításokkal várja a betérőket. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőterületét a Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nagyhegyes közigazgatási területe adja. A múzeum célja és feladata: gyűjteni, megőrizni és közzétenni Ebes és a gyűjtőterületéhez tartozó települések tárgyi és szellemi örökségét.

A nagycenki Széchenyi-kastély közelében, 1972-ben épült meg a Közlekedési Múzeum 760 mm nyomtávolságú, gőzüzemű múzeumvasútja, a Széchenyi Múzeumvasút. A Nagycenk és Fertőboz között működő múzeumvasúton a szolgálatot gyermekvasutasok látják el.

A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.