Nevezetesség

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A Szerb Templomban hazai és külföldi, képző- és iparművészek alkotásaiból rendeznek kiállításokat. 1990-től önálló galériaként működik. Egy-egy tárlat két hónapig látogatható. Az új kiállításokat a páros hónapok első péntekén nyitják.

A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.

A Szerencsi Turisztikai Központ és Kerékpárkölcsönző a hajdani Szerencsi Cukorgyár raktárépületében található.

Nemzeti emlékhelyünkön változatos programokkal várjuk a turistákat, családokat. Kiállításunk fegyvergyűjteményében olyan korabeli tárgyak is láthatóak, melyek ritkaságnak számítanak. Fegyvereinken túl eredeti ágyúgolyókat is láthatnak a hozzánk látogatók, illetve olyan mellvértet, melyet minden bizonnyal Zrínyi egyik katonája viselt a hősies küzdelem során. Tekintsék meg személyesen történelmünk 1-1 darabkáját a Zrínyi-várban!

Szigligeten, a Királyné szoknyájának nevezett kúp alakú vulkáni tanúhegy tetején található az Óvár romjai. A vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített mai faszerkezetes kilátószerkezet 2013-ban készült el. Az Óvári kilátó alsó kerengőjéről, és a felső, félsziget formájú teraszáról csodálatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk.

A tapolcai medence délnyugati részén találjuk a szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványait, csodás panorámával a Balatonra. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A Vár története a település történetének legfontosabb fejezete.

A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.

A kisvasút a méltán nemzetközi hírű bükki Szalajkavölgyben vezet, a szilvásváradi Fateleptől a Fátyolvízeséséig. Nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is. 1997-ben újabb vontatójármű került a kisvasútra: a Nagycenki Múzeumvasúton hosszabb ideje nem használt 394,057 pályaszámú gőzmozdony is Szilvásváradra érkezett, így 31 év szünet után újra gőzösfütty szól a Szalajka-völgyben. A szilvásváradi jelenleg hazánk egyik legnagyobb személyforgalmú erdei vasútja. A vonatok szinte az egész évben menetrend szerint szállítják a turistákat.