Nevezetesség

Felújított könyvtárunkban várjuk látogatóinkat.

Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.

Gyomaendrőd központjában található látogatóközpont egy állandó kiállításnak ad otthont „Az esőcsepptől a Körösig” témában. A kiállítás interaktív táblákkal látványosan mutatja be egy esőcsepp útját a földön, víz felhasználását a háztartásokban, a csatornarendszerek létrejöttének történetét egészen az ókortól napjainkig, a szennyvíz útját és tisztulását, a vízhez köthető betegségeket, az ellenük való védekezést és még sok érdekes témát ölelve fel.

Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.

A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Az iskolai szünetekben igénybe vehető repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet irányítani.

Ha az ember a vidéki, falusias környezetről azt gondolná, hogy az csendes és unalmas, az Élménybirtok állatsimogatója egy pillanat alatt meggyőzi ennek ellenkezőjéről. Az autentikus, a középkori vidéki Magyarország földműves gazdáinak portáit idéző, fából és vályogból készült karámokhoz közeledve, s ott a szabadon sétálgató kacsákat és ludakat látva nem csupán történelmi léptékű, több évszázados időutazásban lehet része a látogatóknak, hanem saját gyermekkoruk emlékeit, a vidéki rokonoknál, nagyszülőknél töltött nyarakat is segít felidézni a semmihez sem fogható környezet. A Zöld Diófa Csárda szomszédságában található állatsimogató kettő- vagy négylábú, szőrös vagy éppen tollas, gágogó, hápogó, mekegő és ki tudja még hány fajta hangot kiadó lakói hamar belopják magukat az idősebb és a fiatal szívekbe egyaránt.

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.

A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállítóhelye és kirándulóhelye, ahol a magyar múlt és identitás élményszerűen tárul a látogatók elé. Ez a történelmi helyszín nemcsak a magyarság történetének kiemelt pontja, hanem nemzeti emlékhely is, ahol a múlt megismerése szórakoztató és interaktív formában történik. Fő attrakciója a monumentális Feszty-körkép, amely a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázolja, lenyűgöző méreteivel és részletgazdagságával minden látogatót elvarázsol.

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!