Nevezetesség

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, amely a hozzá tartozó gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt kínál interaktív, természetközeli élményt a látogatóknak. A fejlesztés révén az Emlékpark közelebb került hosszú távú céljaihoz: a vidéki közösségek megerősítéséhez, az Ópusztaszeren található kulturális és táji örökség, valamint a Szer Monostor romjainak és kulturális elemeinek megőrzéséhez és élményszerű bemutatásához.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!

A vasúti közlekedés ″aranykorát″ idézi a vasútállomás területén található Mozdony skanzen, ahol három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Celldömölk életében a legnagyobb változást a vasút megjelenése jelentette. A vasúti csomópont megalapozta Celldömölk `vasutas város` hírét és alapjául szolgált a gazdasági fellendülésnek a XIX. század végén, XX. század elején. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.

Az Ökocentrum turisztikai- és rendezvényközpont, amely egy helyen gyűjti össze és tárja látogatói elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát Poroszlón. Négyszintes látogatóközpontja 2.600 négyzetméteren várja az érdeklődőket, állandó kiállításai, háromdimenziós vetítőterme és hatalmas, 735.000 liter össztérfogatú édesvízi akváriuma révén igazi természetközeli élményt nyújt.

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.

A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott.

A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei (Könyvtár, Levéltár, Múzeum) a Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) központi közgyűjteménye, melynek feladata a dunántúli reformátusság írott és tárgyi emlékeinek összegyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. A nagy múltú pápai Református Kollégium kötelékébe tartozik. Történelmi Emlékhely.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

A Tisza-tó interaktív bemutatóhelye, az Örvényi pákász tanösvény a 2011. év ökoturisztikai tanösvényének választott Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény útvonalához kapcsolódik. A tanösvény az ártéri erdő újabb, egyedülálló csodáit tárja látogatói elé, és hozzájárul egy már-már elfeledett mesterség újbóli megismeréséhez. A pákász tanösvényen megtudhatjuk, hogy kik voltak a pákászok. Vajon miért nevezték őket a lápok mindentudóinak? Honnan ered maga a pákász kifejezés? Hogyan lehet háló nélkül halat fogni? És sok egyéb kérdésre is választ kapunk a tanösvény bejárásával.