Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.

Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.

A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.
A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.

A Nógrád vármegyei Sóshartyánban a Legeltetési Társaság megszűnésével feleslegessé vált kondásházat alakították át helytörténeti múzeummá, mely a Tájak, korok, múzeumok mozgalom egyik állomáshelye lett. A közadakozásból létrejött Falumúzeum a néprajz helyi tárgyi emlékeit gyűjti össze. A kiállítás összeállításakor a kéthelyiséges épületben rekonstruálták a szoba korabeli berendezését, a konyhában pedig a paraszti élet egyéb emlékei kerültek kiállításra. A mintegy száz tárgyból álló gyűjteményben a látogató megismerkedhet a helyi népviselettel; a szövés, a fonás munkaeszközeivel és a parasztházak jellegzetes bútordarabjaival.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.

Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.
Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.

Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.

Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.

Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.