Nevezetesség

A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.

Guinness világrekord felállítását megcélzó színes, látványos gyűszűkiállítás. 5 földrész, A-Z-ig szinte minden országából való, az ókortól napjainkig 3000 éve, fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyagból, használati- reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszű tekinthető meg.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.

A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.

A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.

Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.

A Hajdúhadház és Hajdúböszörmény közötti úton elhelyezkedő Kutasi-kilátó 20 méteres magasságával csodálatos körpanorámás kilátást nyújt a látogatóknak.

A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.