Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. A 150 éves tájházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. A matyó baba készítés, matyó hímzés mellett a zene, a népdalok éneklése volt kedvenc foglalatossága.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.
Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.
Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található. Izgalmas, romantikus helyszín, ahol a nyári időszakban csónakázni és vízibiciklizni is lehet.
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található. Izgalmas, romantikus helyszín, ahol a nyári időszakban csónakázni és vízibiciklizni is lehet.
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található. Izgalmas, romantikus helyszín, ahol a nyári időszakban csónakázni és vízibiciklizni is lehet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény a Széchenyi út 23. szám alatt található. Az alapítás, 1976 óta folyamatosan törekszünk az állomány gyarapítására, megóvására, szakszerű gondozására és bemutatására. A folyamatos gyűjtő munka eredménye állandó kiállításunk, melynek címe: „Egy modern város született – életmódváltás a dél-borsodi térségben.`
A tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény a Széchenyi út 23. szám alatt található. Az alapítás, 1976 óta folyamatosan törekszünk az állomány gyarapítására, megóvására, szakszerű gondozására és bemutatására. A folyamatos gyűjtő munka eredménye állandó kiállításunk, melynek címe: „Egy modern város született – életmódváltás a dél-borsodi térségben.`
A tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény a Széchenyi út 23. szám alatt található. Az alapítás, 1976 óta folyamatosan törekszünk az állomány gyarapítására, megóvására, szakszerű gondozására és bemutatására. A folyamatos gyűjtő munka eredménye állandó kiállításunk, melynek címe: „Egy modern város született – életmódváltás a dél-borsodi térségben.`
Herman Ottó egykori lillafüredi nyaralója, a Peleház 1898–1903 között épült, az akkoriban újonnan kialakított üdülőtelep részeként. Az épület 1951-ben került a miskolci múzeum kezelésébe, első állandó kiállítása 1964-ben nyílt meg. 2007-ben megtörtént az emlékház teljes felújítása.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
