A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.
A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.
A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
